Az Inclusive Community Theater projekt három európai szervezet együttműködéséből született meg, amelyek közösségi színházzal és nem formális oktatással foglalkoznak: a **Rampa Prenestina**, a **Shoshin Theatre** és az **Independent Theatre Hungary**, amelyek Olaszországban, Romániában és Magyarországon működnek. A tevékenységek összesen 15 hónapon keresztül zajlottak, 2024. szeptember 1-jétől 2025. december 1-jéig. A közös cél egy olyan művészeti tér megtervezése volt, amely képes összekapcsolni a mélyen eltérő háttérrel rendelkező fiatalokat, és a színházon keresztül elősegíti az önkifejezés, az aktív részvétel és a személyes fejlődés folyamatait. Ez az esettanulmány bemutatja, miként terjedt ki a projekt egy római módszertani nyitótalálkozót követően az utcákra, roma telepekre, próbatermekbe, nemzetközi színpadokra, majd végül európai fesztiválokra, átalakítva mindazokat, akik részt vettek benne.
Az Inclusive Community Theater projekt három európai szervezet együttműködéséből született meg, amelyek közösségi színházzal és nem formális oktatással foglalkoznak: a **Rampa Prenestina**, a **Shoshin Theatre** és az **Independent Theatre Hungary**, amelyek Olaszországban, Romániában és Magyarországon működnek. A tevékenységek összesen 15 hónapon keresztül zajlottak, 2024. szeptember 1-jétől 2025. december 1-jéig. A közös cél egy olyan művészeti tér megtervezése volt, amely képes összekapcsolni a mélyen eltérő háttérrel rendelkező fiatalokat, és a színházon keresztül elősegíti az önkifejezés, az aktív részvétel és a személyes fejlődés folyamatait. Ez az esettanulmány bemutatja, miként terjedt ki a projekt egy római módszertani nyitótalálkozót követően az utcákra, roma telepekre, próbatermekbe, nemzetközi színpadokra, majd végül európai fesztiválokra, átalakítva mindazokat, akik részt vettek benne.
Két roma színház - a budapesti Független Színház Magyarország, melynek jogi és pénzügyi képviseletét a Nők a Jövőért Egyesület látja el (későbbiekben: ITH), és a római Rampa Prenestina (későbbiekben: RP), – olyan művészeti programot valósított meg, a kolozsvári Asociatia Teatrala Shoshin közreműködésével, amelynek keretében a színház kilépett a hagyományos terekből, hagyományos művészi folyamatból, és közösségi alapon jöttek létre az előadások. A tevékenységek összesen 15 hónapig tartottak, 2024. szeptember 1-jétől 2025. december 1-jéig. Mit jelent ez? Nem volt prekoncepció, előre megírt színdarab, vagy szöveg. Minden, amit színpadra vittünk, amiből dolgoztunk, az az alkotók kreativitásából, tudásából, tapasztalataiból, érdeklődési köréből indult ki. A projekt során olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek bemutatják, milyen fontos szerepet játszanak a roma közösségek és hagyományok a mindennapjaiban. Ezekből a történetekből született több színpadi jelenet, amelyeket közönségtalálkozók, az alkotó csapattal való beszélgetések egészítettek ki.
Ez a kézikönyv olyan előadóművészeknek, színházi és tánctársulatoknak szól, akik közösségi színházi előadásaikkal vidéki, kisebb közösségekhez szeretnének kapcsolódni. Gyakorlati útmutatót kínál ahhoz, hogyan válasszanak a helyi közeghez illeszkedő produkciót, miként működik egy közösségi színházi turnéprogram, hogyan lehet együttműködni helyi szervezőkkel és közösségi partnerekkel, valamint mire érdemes figyelni az előadás előkészítése és megvalósítása során. A kiadvány valós tapasztalatokra építve mutatja be a közösségi színházi munka sajátosságait és a leggyakrabban felmerülő kihívásokat.
A kézikönyv elsősorban azoknak a művészeknek vagy színházi és tánctársulatoknak szól, akik szeretnének bekapcsolódni a vidéki turnézásba. Gyakorlati útmutatót nyújtunk, amely segít kiválasztani a vidéki közönség számára legmegfelelőbb előadást a társulat repertoárjából, elmagyarázzuk, hogyan kerülhet be az előadás a műsorfüzetbe, hogyan lépjenek kapcsolatba a helyi szervezőkkel, hogyan népszerűsítsék az eseményt – vagyis, hogy általánosságban miként készüljenek fel az előadás estjére, és mik a lehetséges buktatók, amik fennakadást okozhatnak.
Elsősorban azoknak a kulturális szervezőknek és egyesületeknek szól, akik szeretnének bekapcsolódni a vidéki turnézás élményébe. Az alábbiakban egy gyakorlati útmutatót olvashatnak, amely segít egy turnéügynökség elindításában és sikeres működésében. Elmagyarázzuk a vidéki közönség és a helyszínek sajátosságait, a résztvevő művészeti társulatok kiválasztásának módszerét, a helyi szervezők kiválasztásának szempontjait és a projekt finanszírozásának módját. Általános rálátást kapnak arról, hogyan válhatnak vidéki turnék koordinátorává a brit modell alapján (és azon túl!), és melyek a turnék szervezésének lehetséges buktatói.
Ez a kézikönyv hasznos lesz, akár, ha Ön egy kezdő kulturális szervező, akár egy már tapasztalt szakember, aki szeretne többet megtudni a turnézásról, vagy ha egyszerűen csak egy művészeti eseményt szeretne szervezni a vidéki közönség számára. A kézikönyvben gyakorlati útmutatót nyújtunk, amely segít kiválasztani a közösségének legmegfelelőbb műsort. Elmagyarázzuk, hogyan léphetnek kapcsolatba a lehetséges kulturális eseményeket kínáló művészeti társulatokkal, hogyan szervezhetik meg és népszerűsíthetik az eseményt, vagyis általános ismereteket nyújtunk arról, hogyan készüljön fel az esemény estjére, és mik a lehetséges buktatói a vidéki turnézás szervezésének. Röviden, ez a füzet alkalmas arra, hogy Önöket a vidéki települések művészeti életének támogatójává tegye.
Ebben a kiadványban azoknak a tapasztalatoknak az antológiáját kívántuk nyújtani, amelyeket nyolc színházi csoport a projektet befogadó közösségekkel együtt élt meg és valósított meg. A világjárvány nyolc nagyon különböző utat nyitott meg a színházi munka és a krízisintervenció társadalmi és kulturális szintű megközelítésére; nyolc különböző utat, amelyek a közösséget helyezik a színházi munka középpontjába ott, ahol a kulturális rendszer a legkevésbé van jelen; erősen részvételi, aktív és maieutikus utakat generálva, azzal a céllal, hogy élő és tartós kapcsolatot építsenek ki a polgárokkal. A projekt különböző szinteken tudott beavatkozni az identitás problémájába, amely egyes kontextusokban határozottan megkopott, máshol erősen meggyökeresedett. Olyan „helyeket” hozott létre, ahol az emberi tájak és a társadalmi építészet inkább tünékenyeknek tűntek. A tekintet, a megosztás, a tanulás, az emlékezés, az álmok, a küzdelem és a találkozás helyei.
(RIOTE3)
A színházról való beszéd különlegessége ez úttal abban ígérkezik, hogy ha elolvasod ezt a könyvet, pszichológiai és pszichofiziológiai, antropológiai és ehhez kapcsolódó művészetelméleti tudásterületek szemszögből tudhatsz meg többet az emberi performativitásról. Ha színházi ember vagy, nem biztos, hogy gondoltad, hogy a minden napi munkádban szerephez jutnak ezek a tudásterületek, vagy ha gondoltad, nem ismerted összefüggéseiket, tudományukat. Ha a humán tudományok világából érkezel, akkor talán mindig is érdekelt a téma és gondoltál arra, hogy a színház különféle formáiban, tudományos vizsgálta tárgya lehetne, de nem találkoztál még olyan tanulmánnyal, amely az ebben fellehető tudást összegezte volna a számodra. Simon Balázs
A Miért nem az utcán csináljuk? mindenkihez szól: . . . aki örömmel készít szabadtéri előadásokat, . . . aki szeretne erről tanulni, . . . akit érdekelnek e produkciók rejtett törvényszerűségei, . . . illetve aki… nos… általában véve kíváncsi természetű. Ez a könyv a színházi alkotómunka személyes tapasztalatai nyomán jött létre, amely az utcákon, tereken, parkokban, falvakban, buszokon, kórházakban, templomokban, sőt a hegyekben zajlott. Hozzá kell tenni, hogy e személyes tapasztalat szorosan kapcsolódik ahhoz a meggyőződéshez, miszerint a művészet közösségi alkotás eredménye.
– Európai kulturális szervezetek és vállalkozások számára Magyarországon és Romániában –
(RIOTE 2)
A Vidékjáró Kézikönyv a RIOTE (Rural Inclusive Outdoor Theatre Education) projekt részeként készült, és célja, hogy segítse a fenntartható vidéki turnézás fejlődését Európában. A kézikönyv az angliai sikeres vidéki turnézási ágazat hátterét mutatja be és hasznos gyakorlati útmutatóként szolgál három RIOTE partnerünk, a romániai Shoshin Színházi Egyesület, a magyarországi Kontroll Stúdió és az Utca-SzAK számára, hogy megvizsgálják a hasonló kezdeményezések elindításának lehetőségét saját országukban. A kézikönyv tanácsokat és információkat nyújt azoknak, akik esetleg szeretnének egy "kísérleti" vidéki turnéhálózatot létrehozni a területükön. Tippeket tartalmaz arra vonatkozóan is, hogyan lehet támogatni a vidéki közösségek önkénteseit a hivatásos vándorelőadások népszerűsítésében, és hogyan adjanak tanácsot a színházi társulatoknak, mire számítsanak, ha nem erre a célra fenntartott művészeti terekben lépnek fel.
