Az Inclusive Community Theater projekt három európai szervezet együttműködéséből született meg, amelyek közösségi színházzal és nem formális oktatással foglalkoznak: a **Rampa Prenestina**, a **Shoshin Theatre** és az **Independent Theatre Hungary**, amelyek Olaszországban, Romániában és Magyarországon működnek. A tevékenységek összesen 15 hónapon keresztül zajlottak, 2024. szeptember 1-jétől 2025. december 1-jéig. A közös cél egy olyan művészeti tér megtervezése volt, amely képes összekapcsolni a mélyen eltérő háttérrel rendelkező fiatalokat, és a színházon keresztül elősegíti az önkifejezés, az aktív részvétel és a személyes fejlődés folyamatait. Ez az esettanulmány bemutatja, miként terjedt ki a projekt egy római módszertani nyitótalálkozót követően az utcákra, roma telepekre, próbatermekbe, nemzetközi színpadokra, majd végül európai fesztiválokra, átalakítva mindazokat, akik részt vettek benne.
Két roma színház - a budapesti Független Színház Magyarország, melynek jogi és pénzügyi képviseletét a Nők a Jövőért Egyesület látja el (későbbiekben: ITH), és a római Rampa Prenestina (későbbiekben: RP), – olyan művészeti programot valósított meg, a kolozsvári Asociatia Teatrala Shoshin közreműködésével, amelynek keretében a színház kilépett a hagyományos terekből, hagyományos művészi folyamatból, és közösségi alapon jöttek létre az előadások. A tevékenységek összesen 15 hónapig tartottak, 2024. szeptember 1-jétől 2025. december 1-jéig. Mit jelent ez? Nem volt prekoncepció, előre megírt színdarab, vagy szöveg. Minden, amit színpadra vittünk, amiből dolgoztunk, az az alkotók kreativitásából, tudásából, tapasztalataiból, érdeklődési köréből indult ki. A projekt során olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek bemutatják, milyen fontos szerepet játszanak a roma közösségek és hagyományok a mindennapjaiban. Ezekből a történetekből született több színpadi jelenet, amelyeket közönségtalálkozók, az alkotó csapattal való beszélgetések egészítettek ki.
Ez a kézikönyv olyan előadóművészeknek, színházi és tánctársulatoknak szól, akik közösségi színházi előadásaikkal vidéki, kisebb közösségekhez szeretnének kapcsolódni. Gyakorlati útmutatót kínál ahhoz, hogyan válasszanak a helyi közeghez illeszkedő produkciót, miként működik egy közösségi színházi turnéprogram, hogyan lehet együttműködni helyi szervezőkkel és közösségi partnerekkel, valamint mire érdemes figyelni az előadás előkészítése és megvalósítása során. A kiadvány valós tapasztalatokra építve mutatja be a közösségi színházi munka sajátosságait és a leggyakrabban felmerülő kihívásokat.
A kézikönyv elsősorban azoknak a művészeknek vagy színházi és tánctársulatoknak szól, akik szeretnének bekapcsolódni a vidéki turnézásba. Gyakorlati útmutatót nyújtunk, amely segít kiválasztani a vidéki közönség számára legmegfelelőbb előadást a társulat repertoárjából, elmagyarázzuk, hogyan kerülhet be az előadás a műsorfüzetbe, hogyan lépjenek kapcsolatba a helyi szervezőkkel, hogyan népszerűsítsék az eseményt – vagyis, hogy általánosságban miként készüljenek fel az előadás estjére, és mik a lehetséges buktatók, amik fennakadást okozhatnak.
Elsősorban azoknak a kulturális szervezőknek és egyesületeknek szól, akik szeretnének bekapcsolódni a vidéki turnézás élményébe. Az alábbiakban egy gyakorlati útmutatót olvashatnak, amely segít egy turnéügynökség elindításában és sikeres működésében. Elmagyarázzuk a vidéki közönség és a helyszínek sajátosságait, a résztvevő művészeti társulatok kiválasztásának módszerét, a helyi szervezők kiválasztásának szempontjait és a projekt finanszírozásának módját. Általános rálátást kapnak arról, hogyan válhatnak vidéki turnék koordinátorává a brit modell alapján (és azon túl!), és melyek a turnék szervezésének lehetséges buktatói.
Ez a kézikönyv hasznos lesz, akár, ha Ön egy kezdő kulturális szervező, akár egy már tapasztalt szakember, aki szeretne többet megtudni a turnézásról, vagy ha egyszerűen csak egy művészeti eseményt szeretne szervezni a vidéki közönség számára. A kézikönyvben gyakorlati útmutatót nyújtunk, amely segít kiválasztani a közösségének legmegfelelőbb műsort. Elmagyarázzuk, hogyan léphetnek kapcsolatba a lehetséges kulturális eseményeket kínáló művészeti társulatokkal, hogyan szervezhetik meg és népszerűsíthetik az eseményt, vagyis általános ismereteket nyújtunk arról, hogyan készüljön fel az esemény estjére, és mik a lehetséges buktatói a vidéki turnézás szervezésének. Röviden, ez a füzet alkalmas arra, hogy Önöket a vidéki települések művészeti életének támogatójává tegye.
Ebben a kiadványban azoknak a tapasztalatoknak az antológiáját kívántuk nyújtani, amelyeket nyolc színházi csoport a projektet befogadó közösségekkel együtt élt meg és valósított meg. A világjárvány nyolc nagyon különböző utat nyitott meg a színházi munka és a krízisintervenció társadalmi és kulturális szintű megközelítésére; nyolc különböző utat, amelyek a közösséget helyezik a színházi munka középpontjába ott, ahol a kulturális rendszer a legkevésbé van jelen; erősen részvételi, aktív és maieutikus utakat generálva, azzal a céllal, hogy élő és tartós kapcsolatot építsenek ki a polgárokkal. A projekt különböző szinteken tudott beavatkozni az identitás problémájába, amely egyes kontextusokban határozottan megkopott, máshol erősen meggyökeresedett. Olyan „helyeket” hozott létre, ahol az emberi tájak és a társadalmi építészet inkább tünékenyeknek tűntek. A tekintet, a megosztás, a tanulás, az emlékezés, az álmok, a küzdelem és a találkozás helyei.
(RIOTE3)
A színházról való beszéd különlegessége ez úttal abban ígérkezik, hogy ha elolvasod ezt a könyvet, pszichológiai és pszichofiziológiai, antropológiai és ehhez kapcsolódó művészetelméleti tudásterületek szemszögből tudhatsz meg többet az emberi performativitásról. Ha színházi ember vagy, nem biztos, hogy gondoltad, hogy a minden napi munkádban szerephez jutnak ezek a tudásterületek, vagy ha gondoltad, nem ismerted összefüggéseiket, tudományukat. Ha a humán tudományok világából érkezel, akkor talán mindig is érdekelt a téma és gondoltál arra, hogy a színház különféle formáiban, tudományos vizsgálta tárgya lehetne, de nem találkoztál még olyan tanulmánnyal, amely az ebben fellehető tudást összegezte volna a számodra. Simon Balázs
A Miért nem az utcán csináljuk? mindenkihez szól: . . . aki örömmel készít szabadtéri előadásokat, . . . aki szeretne erről tanulni, . . . akit érdekelnek e produkciók rejtett törvényszerűségei, . . . illetve aki… nos… általában véve kíváncsi természetű. Ez a könyv a színházi alkotómunka személyes tapasztalatai nyomán jött létre, amely az utcákon, tereken, parkokban, falvakban, buszokon, kórházakban, templomokban, sőt a hegyekben zajlott. Hozzá kell tenni, hogy e személyes tapasztalat szorosan kapcsolódik ahhoz a meggyőződéshez, miszerint a művészet közösségi alkotás eredménye.
– Európai kulturális szervezetek és vállalkozások számára Magyarországon és Romániában –
(RIOTE 2)
A Vidékjáró Kézikönyv a RIOTE (Rural Inclusive Outdoor Theatre Education) projekt részeként készült, és célja, hogy segítse a fenntartható vidéki turnézás fejlődését Európában. A kézikönyv az angliai sikeres vidéki turnézási ágazat hátterét mutatja be és hasznos gyakorlati útmutatóként szolgál három RIOTE partnerünk, a romániai Shoshin Színházi Egyesület, a magyarországi Kontroll Stúdió és az Utca-SzAK számára, hogy megvizsgálják a hasonló kezdeményezések elindításának lehetőségét saját országukban. A kézikönyv tanácsokat és információkat nyújt azoknak, akik esetleg szeretnének egy "kísérleti" vidéki turnéhálózatot létrehozni a területükön. Tippeket tartalmaz arra vonatkozóan is, hogyan lehet támogatni a vidéki közösségek önkénteseit a hivatásos vándorelőadások népszerűsítésében, és hogyan adjanak tanácsot a színházi társulatoknak, mire számítsanak, ha nem erre a célra fenntartott művészeti terekben lépnek fel.
